
A gyógyvizek fajtái
A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:
- Egyszerű szénsavas vizek:Ezeket savanyúvíznek is nevezik, 1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógycélra is felhasználják. Ilyen források: Maconka, Répcelak, Mihályi.

- Földes, meszes vizek
- Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják. Ilyen források: Budapesten a Császár fürdő, a Lukács fürdő, a Rácz fürdő, a Rudas fürdő (Hungária) és a Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak, például: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.
- Kloridos vagy konyhasós vizek
Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat. Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán/Jódaqua, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj,vagy a Nyíregyháza-Sóstó.
- Alkalikus vizek
Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a bükkszéki Salvus gyógyvíz. Ilyen források: Balf, Békés, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged/Anna, Szécsény, Szolnok, Bük, és még több helyen.
- Keserűvizek
Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Ilyen források: Őrmezőn a "Hunyadi János" és a "Ferenc József", a nagyigmándi "Igmándi", vagy a tiszajenői "Mira" keserűvíz.